Út az első versenyemig – visszatérés a pályára szülés után

2024. január – újra a pályán vagyok, három hónappal a kislányom születése után, piros fejpánttal, óriási mosollyal az arcomon, bár karikás szemekkel, de hatalmas lelkesedéssel várom, hogy kezdődjön a verseny!

Hogyan jutottam el idáig? Erről fog szólni ez a bejegyzés, az én utamról újra a start vonalig, valamint tippekkel a visszatéréshez. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem egy általános recept, egyénileg változó az út hossza és az egyes „akadályoknál” eltöltött idő, azonban az, hogy milyen lépcsőfokokat kell tenni többnyire minden helyzetben érvényes. 

A legfontosabb alapok – hiába akarsz gyorsan lépkedni felfelé, ha nem stabil a létra

Általánosságban elmondható, hogy az erősítés alap. Minden esetben szükséges különösen a törzs és a medencefenék izmok vissza erősítése, amihez speciális edzés tartozik. Ez az első lépés, ha ezzel rendben vagy -mellette persze a séta mehet és kell is a kicsivel -, akkor kezdhetsz visszatérni a nagyobb súlyokhoz és kezdheted újra a futást is. Alapesetben minimum hat hét ez az időszak, de utána is érdemes folytatni az erősítést. 

Nálam ez úgy történt, hogy amint képes voltam legalább az utcában végig tolni a babakocsit (ez nem könnyű, hegyen élünk és épp ezért jó masszív a babakocsi is), úgy döntöttem kezdem is az edzést. Eleinte 10 majd 15 majd 20 perces tornákat jelentett ez, amikor épp volt egy szusszanásnyi időm, tornáztam. Sokszor nagyon gyengének éreztem magam, de tudtam, hogy jobb lesz, ha megcsinálom az edzést, és persze az idővel is, és ez nem opció, hanem muszáj, hogy stabil alapok legyenek. Ehhez külön szülés utáni regeneráló tornát végeztem, valamint újra elkezdtem jógázni is.

A 12. héten már elmentem egy kettlebell edzésre, és bár kisebb súlyokkal, pár gyakorlatot módosítva, de jól esett végre súlyokkal is edzeni. Azóta itthon is újra elővettem a kettlebellem, és beépítem a törzs edzések mellé az erősítéseimbe ezt a szuper eszközt, amivel teljes test edzést is lehet csinálni otthon, a kicsi mellett is. 

Ami nagyon fontos az első időszakban:

-Mindenképp egyeztess az orvosoddal!

-Erősíts amilyen gyakran tudsz, de ne stresszelj ha épp kimarad pár nap, nehéz időszak, előfordul, és nem ez a fő prioritás most.

-Türelem! Ne versenyezz magaddal se másokkal, adj időt magadnak a visszatéréshez.

Időbeosztás – legyél spontán, legyél kreatív

Igen, ilyenkor nagyon nehéz lehet beosztani az időt, várod a tökéletes alkalmat az edzéshez. Megnyugtatlak, ilyen nincs. Akkor edzel, amikor éppen tudsz. Edzeni egy kicsita, ha akarunk, mindig van lehetőség. A kérdés csak a mozgásforma és a kellő kreativitás, és ezért senki ne érezze rosszul magát, nem leszel rossz anya attól, mert napi 1 órát -néha több néha kevesebb és van, hogy több részletből tevődik össze- szánsz magadra, sőt, sokszor ez közös program is tud lenni. És igen, 10-15-20 perc edzés ér valamit. Pont annyival több, mintha semmit se mozognál, sok kicsi sokra megy.

Élvezd a közösen töltött időt

Azt hiszem ez a legjobb része az egésznek, a rengeteg közös séta. Ahogy terhesség alatt idővel át szoktam a sétákra, mivel kisebb megterheléssel, de mégis mozgásban élvezhettem a természet szépségeit, így teljesen alapvető, hogy már nem egyben, de együtt is sétákkal kezdtük. Ez azóta is így van, hiába már megy a futás, sétálni mindig megyünk. A jó levegő a babának, és neked is kell. 

Nekem amikor már mentek hosszabb séták a baba kocsival, kezdtünk a hordozó kendővel ismerkedni. Emiatt is fontosak az erősítések, hogy a törzsizmaid bírják az extra terhet, még kezdetben néhány kg is nehéz. És persze itt is fontos a fokozatosság, valamint, ha terepre mentek, amellett, hogy kényelmes legyen a cipő, mindig az időjárásnak, terepnek megfelelő tapadással kell bírnia.

Visszatérve a futáshoz

Egyértelműen a futás volt, ami a legjobban hiányzott ebben az időszakban, így már nagyon vártam, hogy folytathassam, ha nem is épp ott, ahol abba maradt. Azt hiszem a legfontosabb, hogy elengedd az egot, és örülj minden futó lépésnek, mert a testednek egy sokkal fontosabb és nehezebb feladata volt, mint lefutni egy versenyt.

Én a várandósság alatt sokáig tudtam futni, ami inkább kocogás és séta kombót jelentett a félidőtől az utolsó két hónapig, aztán már csak séta, túra, egyre könnyebben. Mivel végig mozgásban tudtam maradni és elég sokáig futni, aztán pedig a rengeteg séta maradt, így előnnyel indultam az újrakezdésben is. Mire beálltak a napok valamennyire és kezdtem visszanyerni az erőm, fokozatosan terheltem magam a közös sétákkal, babakocsival és terepen kenguruval is, eljött végre a 6 hetes kontroll időszaka. Addigra az erősítő regeneráló programot már 5 hete, sétákat, túrákat pedig 4 hete folyamatosan nyomtam. Megkaptam a zöld utat, és kezdhettem a kocogást… vagyis: bele futni a sétába egy kicsit. Már ennek is örültem nagyon, nagyon hiányzott a futás. Amikor ez már ment, kb 1,5-2 hét, folyamatos futásra váltva 3km-t nagyon lazán megcsináltam. Igen, 7 perces tempóval kezdve. Szerencsére a testem emlékszik a rengeteg munkára, amit ebbe a sportba tettem és gyorsan 6 alatti tempók lettek ezeken a rövid 3-5km távokon. Itt már decembert írtunk, Karácsonyra tűztem ki célnak egyben, kényelmes tempóval 10km lefutását, ez volt a sport célom év végére. És sikerült! 

Újra örülök minden szülés utáni PB időnek, távnak, és élvezem minden percét, akkor is, ha olykor nehéz. 

Amit sose tévessz szem előtt, hogy ez a TE utad!

Ha egy jó tanácsom lehet, itt is a fokozatosság. Ne told túl! Nem kell sietni sehová, ellenben el lehet rontani hosszú távra, ha nem figyelsz a jelekre, és azonnal úgy akarsz futni, mint előtte. A következő szempontok nagyban befolyásolják azt, hogy -közkedvelt kérdés- TE mikor kezdhetsz futni:

-erőnléted és korábbi sportolási szokásaid, állapotod a terhesség előtt,

-terhesség alatt mennyire tudtàl/lehetett mozgásban maradni,

-szülés módja, beavatkozástól mentessége,

-mennyi idő után kezded a regeneráló tornákat, sétákat, mert ezek nélkül nem fog menni

-nem tolod túl. 

Ha ezekre mind pozitív a válasz akkor is fogadd meg a tanácsom amellett, hogy igen is szánj időt magadra és az egészségedre, fokozatosan térj vissza, és erre szakosodott orvos -medencefenék specialista- okézza le, hogy mozoghatsz, mert nem az számít, hogy két hét vagy két hónap kell 1-1 lépcsőfok eléréséhez, hanem hogy az a létra stabil legyen, amin felfelé lépsz. 

Milyen volt újra a pályán?

Igazi boldogság! A hazai winter sprintet választottam Salgótarjánban kezdésnek, és nagyon jól döntöttem. Minden, amiért szeretek versenyezni, a hangulat, a kihívás, az élmény, a küzdelem magammal és a célbaérés, az akadályok teljesítése és egy szuper futás utáni boldogság, mind megvolt, csak még a legaranyosabb kis szurkolóm is elkísért! A vártnál sokkal jobban sikerült a verseny, nem is gondoltam hogy egy hajszállal leszek a dobogótól három hónapos kicsikével. Csodálatos nap volt, és mostmár bátran mondhatom, hogy találkozunk a pályán!

Mindenkinek, aki hasonló helyzetben van, kitartást és türelmet kívánok, és azt, hogy élvezzétek, mert igenis nagy dolog, és csodálatos, hogy a testünk mi mindenre képes, és ismeritek a mondást a spártai nőkről… úgyhogy vár a kids futam néhány év múlva!